MHT XXI. vándorgyűlésén elhangzott előadások 3/14






A BELVÍZI ELÖNTÉSEK ÉS ELVEZETÉSEK VIZSGÁLATA AZ
ALSÓ-TISZA VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN

 
 
KOZÁK PÉTER

Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
 


 

 
Az elmúlt évek során jelentős belvízi elöntések alakultak ki az Alsó-Tisza vidékén. Az általánosan elfogadott vélekedés alapján a belvizek kialakulását rendkívül összetett feltételrendszer determinálja. Azonban ezen feltételek belvízre gyakorolt hatásának megállapításához fontos, hogy meghatározzuk a belvíz két legfontosabb „mérőszámának” egymáshoz való kapcsolatát. A belvízi elöntésekkel kapcsolatosan mindig jellemzőek voltak az elöntésekből realizálódott elvezetések.
 
A vizsgálatok kezdetekor már alapfogalmi szinten ütköztünk az első problémába. A belvíz fogalmának definiálása során meg kellett találni ennek a fogalomnak a pontos kifejtését. Arra a következtetésre jutottunk, hogy helyesen akkor járunk el, ha próbáljuk ötvözni belvízzel kapcsolatos különböző nézőpontok kritériumait. Figyelembe kell venni a műszaki, az agrotechnológiai és a gazdasági szempontokból megfogalmazott definíciókat egyaránt a belvíz fogalmának meghatározásához.

 

A belvízi időszakok során a védelmi egységekre (szakasz, őrjárás) vonatkoztatott elöntési és elvezetési adatok szolgálnak fontos információkkal a védekezők számára. Az elöntések numerikus értékein túl, azok térbeli elhelyezkedése is fontos az érintettek számára.

 

Vizsgálataink során az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területére eső belvízi tájegységekre vonatkozó elöntési és a hozzájuk tartozó elvezetési adatok közötti kapcsolat feltárása volt a célunk.

 

A vizsgálatokat az igazgatóság működési területére vonatkozó, a központi vízrajzi adattárban található hiteles elöntési-elvezetési adatokon végeztük. Célként tűztük ki, hogy megállapítsuk az elöntések és elvezetések közötti kapcsolatot.

 

Az adatok feldolgozása során meg kellett állapítani, hogy sem a belvízi öblözetekre, sem pedig a belvízrendszerekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre kellő számban adatok, így a vizsgálatokat belvízi tájegységek vonatkozóan végeztük el.

 

Az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság területén az alábbi belvízi tájegységek helyezkednek el (1.ábra):

-          Dongéri belvízi tájegység,

-          Algyői belvízi tájegység,

-          Tisza-balparti belvízi tájegység,

-          Marosi belvízi tájegység.

 

A tájegységek az alábbi belvízrendszereket tartalmazzák:

-          Dongéri belvízi tájegység:                 34., 35., 33. számú belvízrendszer,

-          Algyői belvízi tájegység:                   40.,39., 38., 37., 36. számú belvízrendszer,

-          Tisza balparti belvízi tájegység:         76., 77., 78., 79. számú belvízrendszer,

-          Marosi belvízi tájegység:                  82., 83., 81., 80. számú belvízrendszer.

A tájegységek belvízi elöntési és elvezetési adatainak grafikus magjelenítését az alábbi ábrák mutatják be:

-          Dongéri belvízi tájegység:                 2. ábra,

-          Algyői belvízi tájegység:                   3. ábra,

-          Tisza balparti belvízi tájegység:         4. ábra,

-          Marosi belvízi tájegység:                  5. ábra.

 

A vizsgálatok során az elöntések és elvezetések közötti kapcsolat feltárására törekedtünk. A vizsgálati adatok kiértékelő táblázat az alábbi:

 

Belvízi tájegység

neve

Regressziós egyenes együtthatója

[ezer m3/ha]

Konstans

[ezer m3]

Korrelációs tényező
Megjegyzés
Algyői
1,07
1599,10
0,89
stabil
Dongéri
1,14
2622,60
0,66
stabil
Marosi
0,39
2410,80
0,45
stabil
Tisza-Balparti
0,66
3427,10
0,65
stabil

 

A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a Marosi belvízi tájegység kivételével a korrelációs tényező értéke a két változó közötti regressziós kapcsolat létét támasztja alá. A korrelációs egyenesek ordináta metszékei viszonylag nagy szórást mutatnak.

 

A korrelációs tényező megbízhatóságának elemzésére Fisher szerinti összefüggés alapján vizsgálatot végeztünk és a kapott eredményt az összesítő táblázat megjegyzés oszlopában tüntettük fel. A kapott eredmények azt bizonyítják, vizsgált tájegységek esetében bizonyított, hogy a kapott korrelációs tényező szignifikánsan különbözik nullától, így stabilnak tekinthetők.

 

Részletesebben megvizsgálva a Marosi tájegység adatait megállapítható, hogy az adatok szórása a többi tájegységhez viszonyítva sokkal nagyobb. A görbe alapján feltűnik, hogy akár kétszer nagyobb elöntések mellett is konstans lehet az elvezetés, és azonos mértékű elöntések esetén is különbözőek lehetnek az elvezetések.

 

A korrelációs tényezők tekintetében megállapítható, hogy az Algyői tájegység esetében az elöntések és elvezetések között szoros kapcsolat mutatható ki, továbbá a 3. ábra alapján kijelenthető, hogy az Algyői tájegység adatainak szórása is kisebb, mint a többi tájegység esetében.

 

A vizsgálatok során előállítottuk a az elöntések tartóssági ábráját (6. ábra) is, melynek alapján megállapítható, hogy a Dongéri és Algyői tájegységek esetében a kisebb elöntések is sűrűbben előfordulnak, mint a többi tájegységnél. Ez arra utal, hogy ezekben a tájegységekben érdemes a rendszer teljesítőképességét megvizsgálni, és amennyiben szükséges a tározási lehetőségek dinamikus kihasználását célszerű fokozni.

 

Amennyiben megvizsgáljuk a regressziós egyenes együtthatójának mértékegységét és elvégezzük a kijelölt műveletet gyakorlatilag a belvízrendszerek átlagos belvízi vízborításának értékét kapjuk deciméteres nagyságrendben. Ezek alapján a vizsgálati idősorok alapján az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található belvíz tájegységek átlagos belvízi borításai az alábbiak:

 

Belvízi tájegység

neve

Átlagos belvízi vízborítás

[cm]

Algyői
10,7
Dongéri
11,4
Marosi
3,9
Tisza-Balparti
6,6

 

Az adatok jól közelítik a szakirodalmi adatok alapján becsült átlagértéket (10 cm). A Marosi tájegység esetében a kapott vízborítás értéke 3,9 cm ami nem tekinthető reálisnak. Ez tovább erősíti azt az álláspontot, hogy az adatok megbízhatóságának megállapítására további vizsgálatok elvégzése szükséges.

 

Összefoglalásul elmondható, hogy a vizsgált belvízi tájegységek adataink megbízhatósága a Marosi tájegység kivételével megfelelőnek tekinthető. A vizsgálatok eredményeként kapott regressziós összefüggésekkel egyrészt adatpótlások végezhetőek el, másrészt a jövőbeni elöntési vagy elvezetési adatok ellenőrzése már a belvízi szituációban végrehajtható, szükség szerint az adatok pontosíthatók.

 

Ábra melléklet:

 

 

1. ábra



 

2.ábra


 


 

3. ábra
 

 


4. ábra


 

 

 

5. ábra

 

 

6. ábra


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Készítette: © Unioffice Rendszerház
Tartalmi, technikai észrevételek